a "tramp" szálló
ennek is van jó oldala. ha akkor nem szakad el, ki tudja, mikor tanulok meg váltót beállítani? (akkor persze elég szívás volt)
az ezüst érmes magassági rekordWörgl-Taxenbach: 2008. augusztus 9. szombat
Napi táv: 100 km
Össztáv: 1864 km
Reggel pontosan arra a monoton kopogásra ébredtem, amire még az éjjel elaludtam. Az eső kopogására. Vártam egy ideig, hátha eláll és nem kell a szakadó esőben sátrat bontanom. De sajnos nem állt el... a szuper gyors összepakolást csak a kb. 2000-3000 pucér csiga leválasztása lassította le, a legelők már csak ilyenek. 4-5 km tekerés után beértem Wörgl-be, a szakadó eső kevésbé motivált a városnézésre. Gyors bolt keresést terveztem, de ez nem is volt olyan egyszerű. Semmi ismertebb bolt, az első találat egy török bolt. Ez portékában annyira nem passzolt, tovább kerestem. Találtam is, kevés bóklászás után ki is derült, hogy egy arab boltban vagyok:) Volt sok érdekes dolog, árban sem volt vészes. A menü: felvágottas zsömle, ráadásnak csokis keksz. Megkértem a boltos lányt, hogy kajálhatnék-e a boltban, kint már szétfagytam. És a kellemes meglepetés: nem egyszerűen természetesnek vette, hogy hellyel kínál, de hoztak nekem széket, és megkínáltak teával is. Meleg kajával a hasamban az esőre is máshogy néztem. Ahogy végeztem és mentem ki, az arab srác még utánam jött, adott egy szatyrot és megnyugtatott, hogy 1-2 óra múlva eláll. Így is lett, a Pass Thurn hágó 1274 m-es csúcsára már eső kabát nélkül mentem fel. A szűk 1 órás mászást pár fotóval örökítettem meg, és, mivel ismét csepergett, a legurulást eső kabátban folytattam. Kerékpár út híján a fő úton. Bruck előtt egy emelkedő lábánál viszont történt egy ""kis"" bibi. Könnyebb fokozatra váltásnál a váltókar ugrott egyet, a váltó nem mozdult. A váltóbowden sajnos elfáradt és elszakadt. De sebaj, van másik:) Sikerült is kicserélnem a tartalék bowdenre, a beállítással viszont adódtak problémák. A hátsó váltóval nem tudtam könnyebb fokozatra váltani, azaz nem tudtam hegyre fel menni. Ez az Alpokban némiképp zavaró volt:)
Épp egy emelkedőn toltam felfelé a Taxenbach-Schwarzah közötti bicikli úton, amikor találkoztam végre egy bringás nővel és a férjével, a férfi szerencsére értett is a váltó beállításhoz. Kiderült, hogy lengyelek, és magyarul is tudták mondani, hogy: "a lengyel, magyar barát". Nagyon sokat segítettek, félig meg is csinálták, tovább tudtam menni. A szervizeléssel viszont több óra kárba veszett, kora este értem csak Taxenbach-ba. Találtam egy kis információs építményt, padok, tető, és információs táblák környék bringás lehetőségeiről. Leültem pihenni egy kicsit és kigondolni, hogyan tovább. Odajött egy srác, szem látomást hasonló céllal. Rövid beszélgetés után kiderült, hogy új francia barátommal gyakorlatilag ugyan azt csináljuk, utazunk, egyedül. Ő gyalog Salzburg-i startal gyalogolt dél felé, napi 30 km-es távokkal, hozzám hasonló, "majd csak alszok valahol stílusban". Elég fura volt mind kettőnknek, hogy így össze akadtunk. Meg persze, hogy nem kellett magyaráznunk egymásnak a klasszikus miérteket: Miért biciklivel/gyalog? Miért egyedül? stb. Mert mind a ketten ugyan azért: az utazás élményéért, az új dolgok megismeréséért voltunk éppen akkor és ott. Kérdeztem, hogy ma meddig megy még, mondta, hogy kb. eddig, van itt nem messze egy kis híd, az alá tervezi befészkelni magát:) "This night I'm gonna be a tramp". A tramp szót először nem értettem, aztán elmagyarázta, hogy a tramp, az amolyan alkalmi hajléktalan, ezen akkor elég jót röhögtünk. Viszont abban maradtunk, hogy az a kis fedél, ami alatt épp beszélgetünk, több, mint ideális éjszakai menedék. Egyedül egyikünk sem maradt volna ott a város közelsége miatt, helyesebben mert az egész egy járda mellett volt, forgalom, gyalogosok, szombat esti partyba menetelők, de ketten teljesen más volt a helyzet. 11-ig elbeszélgettünk, főzögettünk, kiterítettem száradni a sátram, aztán, ahogy csendesedett a város, berendeztük a tourist infót háznak.Utólag visszagondolva az egész nap, a bowdenszakadással, "lengyel barátsággal", ott termő tourist infóval, és egy, gyakorlatilag arra járó másik önmagammal... eléggé elgondolkodtatott a véletlenek kontra előre megírt forgató könyv témán.
