2. nap: Irány Ausztria

egy kis haverkodás

az első emelkedő...

...és a kilátás


Kőszeg-Bécsújhely -
2008. július 24.

napi táv: 70 km

össztáv: 90 km



Reggel egy ismerős zörejre ébredtem: a szél rázta a redőnyt. Nem is kapkodtam el az indulást, mindenki ismeri a 'ki a meleg takaróból a hideg szobába' érzést. Eső már nem volt szerencsére, a szél változatlanul erős volt. Átgurultam Kőszegre, találkoztam Zsófival és Attilával. Sajnos a Debrecenben elhalasztott szervizelést most kellett megejtenem, 4 új fékpofa, bowdencsere és váltóbeállítás. Amíg készült tartottunk egy kis városnézést. A pénzváltást követően már tényleg semmi nem maradt hátra, nyeregbe pattantam és 13 órakor "átléptem" a határt. Az idő hűvös, az É-i szél továbbra is hátráltat, de kit érdekel, úton vagyok végre. Pár 100 m után találtam egy kerékpár utat, azon haladtam Bécsújhely felé. Kirchberg alatt már az Alpokalja kisebb lankáira kaptattam fel. Az eső néha eleredt, jól jött az esőkabát. Felfelé menet megálltam 1x feltankolni magam mogyorókrémes kenyérrel, egy buszmegálló kényelmes ebédlőnek bizonyult, a helybéliek pedig postaládának használják, helyesebben a környező tanyák postaládái is a buszmegállóban voltak. Az emelkedő tetején, kb. 700m magasan kis gyönyörködés a völgyben, és következett a jól megérdemelt leerszkedés. Jó volt "repeszteni" 62 km/h volt a csúcs, az esőkabát elég rosszul vizsgázott aerodinamikából:) Este 7 körül értem Bécsújhelyre, rögtön be is tévedtem egy általam sportcentrumnak vélt helyre. Lelki szemeim előt már láttam is felállítva a sátram egy focipálya mellett, körülöttem mindenki kocog, fut, teniszezik, gondoltam itt biztos szívesen látnak majd. A biztonság kedvéért megkérdeztem egy srácot, hogy mi a véleménye a dologról, válasz: 'nem tudom, szerintem nem baj, de azt tudod, hogy ez egy laktanya?' Szóval kiderült, hogy a Katonai Akadémia területén vagyok, inkább leléptem. Egy kedves járókelő sem tudott kempinget ajánlani, egy kis horgásztóhoz viszont elnavigáltak, mint alternatíva. Odamentem, letáboroztam. Kezdőségem rögtön ki is villant: nem volt nálam tartalék víz, a vacsifőzés így elmaradt, be kellett érnem egy kis -a változatosság kedvéért- mogyorókrémes kenyérrel.