az első német éjszakám, Deggendorf
méghogy végig egyedül voltam, társaság mindig akadt :-)
...és a gyakorlatban
zsilipek az elméletben...
duzzasztógát
modellkedés a Domplatz-on
a passau-i dóm
a hordalékos Inn és a nyugodtabb Duna 'találkozása'
a három folyó városa
Passau madártávlatból, az Inn torkolata
egy sellő személyesn
Jochenstein
viszlát Ausztria, üdv Németország
Niederkappel-Deggendorf, Németország, 2008.07.29. kedd
napi táv: 110 km
össztáv: 628 km
össztáv: 628 km
Erre a napra elvileg pihenést terveztem, de végül 'félpihenőnapnak' neveztem ki, csak 11 után indultam el; nagy úr a kíváncsiság, menni kellett, Jochenstein felé vettem az irányt. A hőség továbbra is kitartott. Mivel a folyó É-i oldalán voltam (ezen a szakaszon sokkal praktikusabb lett volna a D-i, mint az már kiderült) a határig hátralévő kb. 20 km-t kisebb falukon keresztül tettem meg. Kora délután érkeztem meg az első német nagyvárosba, Passauba. A várost a három folyó városának is szokás nevezni, itt találkozik a Duna, az Inn és az Ilz folyó. Az út során több kajakossal is beszéltem, akik a Duna forrásától leeveztek a Fekete tengerig. Mind azt mondták, lenyűgözi őket, amikor a Duna összefolyik egy másik folyóval, növekszik, és Európa legnagyobb folyamává duzzad. Én is ugyan ezt éreztem, csak kvázi visszafelé, lévén, hogy folyásiránynak ellenkezően haladtam. Egy-egy ilyen összefolyást elhagyva a 'Dunám' kisebb és kisebb lett, ilyenkor éreztem a legjobban, hogy napról napra közeledek a forrásához. Az Inn és a Duna torkolata lenyűgözött, az Alpokból jövö Inn vize sokkal hordalékosabb a Dunáénál, a két különböző szín találkozása elképesztő volt. Érdekes az is, hogy bár a torkolatnál az Inn jóval szélesebb a Dunánál, a folyót mégis Dunának hívják a továbbiakban is. Maga Passau, főleg az óváros lenyűgöző, több helyen csak toltam, hogy többet nézelődhessek. Korábbi leírásokban már olvastam, hogy Passauban van egy magyar különlegességeket (maciméz, paprika, Túró Rudi stb.) áruló bolt, pontosan nem tudtam, hogy hol van, jó lett volna megtalálni, magyarokkal beszélni. A nagy bámészkodás közben megakadt a szemem két magyar zászlón. Nem akartam elhinni, hogy megtaláltam a keresett helyet. Bementem, szétnéztem, de ami a legjobb: magyarul beszéltem. Kiderült, hogy ez egy másik bolt, (valójában egy rétesező), és a tulaj nem is tud, hogy nem ők az egyetlen magyar boltosok a városban. Sajnos nem volt képem megkínáltatni magam, pedig de jól néztek ki...:-) (a 2 eurót meg kicsit sokalltam).Városnézés, szájtátás, fotózkodás, és elhagytam az utam során megismert eddigi legszebb várost. Az ég egy kicsit beborult, amit nem is sajnáltam, már eddig is sikerült biciklis mez formára pirulnom. Deggendorf (aznapra ezt a célt tűztem ki) előtt 25-30 km-rel beszédbe elegyedtem egy bringással, 'kifaggatott, hogy honnan-hova tartok, az út további részét közösen tettük meg, megmutatta, hol a kemping, hol vásároljak, nagyon segítőkész volt. A szállás 8 euró, teljesen korekt és közvetlenül a parton van. Viszont a melegvízért kölün kellett fizetni, 50 centet talán, ami elég bosszantó volt, de később észrevettem, hogy a sátramat 2 fűben felejtett euró mellé vertem fel, ami azért enyhített a bánatomon:-) Este még kiültem a partra beszélgetni a diktafonommal, a napot pedig egy tömetnyi vaníliás dohánnyal búcsúztattam.
